Bezár
Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt. Értem Részletek
Az Addel.hu webáruházakban a tegnapi napon 5.781.769 Ft értékű termék cserélt gazdát! Próbálja ki Ön is INGYEN >> Webáruházat indítok! <<

OXIGÉN 10 m3 (50 literes palackban)

Ár: 7.480 Ft+Áfa (Br. 9.500 Ft)
Termékadatok
Cikkszám:
00000009
Egységár:
7.480 Ft +Áfa / palack
Rövid leírás:

OXIGÉN PALACK, OXIGEN GÁZPALACK CSERE !

FONTOS, HOGY UGYANAKKORA PALACKOT RENDELJEN, AMEKKORA ÖNNEK VAN !

MAGASSÁGA : KB 150 CM

ÁTMÉRŐJE : KB 22 CM

BUDAPESTEN A KISZÁLLÍTÁS INGYENES !

 

Termékleírás

OXIGÉN PALACK, OXIGEN GÁZPALACK CSERE !

FONTOS, HOGY UGYANAKKORA PALACKOT RENDELJEN, AMEKKORA ÖNNEK VAN !

MAGASSÁGA : KB 150 CM

ÁTMÉRŐJE : KB 22 CM

BUDAPESTEN A KISZÁLLÍTÁS INGYENES !

Palackos Ipari Gáz Akció

PB- / IPARI- / KLÍMA-GÁZRENDELÉS

 


 

Az oxigén (régies nevén éleny vagy savító[2]) az oxigéncsoport elemei közé tartozik a kénnel, a szelénnel és a tellúrral együtt. Rendszáma 8, vegyjele O. Vegyértékelektron-szerkezete 2s²2p4. Az oxigén a Föld leggyakoribb eleme, hiszen a földkéreg tömegének majdnem felét oxigén teszi ki (természetesen kötött állapotban), de az oxigén a világegyetem gyakoribb elemei közé is tartozik, hiszen az ötödik leggyakoribb elem. A légkör jelentős része oxigéngáz (O2), de ózon (O3) formában is megtalálható (igaz ez a molekulaszerkezet sokkal instabilabb, az ózon az oxigéngáz allotróp módosulata).

 

Az oxigént Joseph Priestley angol kémikus fedezte fel 1774-ben, de ő még deflogisztonizált levegőnek nevezte a flogiszton-elmélet nyomán. Később Antoine Laurent de Lavoisier francia kémikus nevezte el oxigénnek. Neve a görög oxigenium (savképző) szóból származik.

 

Fizikai tulajdonságai

 

Cseppfolyós oxigén

 

Az oxigéngáz színtelen, szagtalan, íztelen, kétatomos molekulákból álló anyag. Folyékony és szilárd halmazállapotban kék színű. Molekularácsban kristályosodik. Molekulája apoláris, benne kettős kötés található. Apoláris tulajdonsága miatt vízben rosszul, bár a nitrogénnél jobban oldódik (100 cm³ víz 20 °C-on 4,14 mg O2-t old). A vízben oldott oxigénnek jelentős élettani hatása van, csakúgy mint a légkörinek. Apoláris oldószerekben jól oldódik, ezért (is) okoz komoly problémát, ha olaj kerül a víz felszínére (az olaj filmréteget képezve elzárja az oxigént a víztől, így az képtelen abban oldódni, továbbá a már oldott oxigén „átvándorol” az olajba, ezzel csökkentve a vízben az oxigén mennyiségét). Az oxigén negatív iont képez, ionvegyértéke -2.

 

Kémiai tulajdonságai

 

Az oxigén szobahőmérsékleten kevéssé reakcióképes, magasabb hőmérsékleten azonban csaknem minden elemmel egyesül. Szobahőmérsékleten is képes oxidálni elemeket, magas hőmérsékleten exoterm reakcióban egyesül velük (égés). Erős oxidálószer, az oxidáció a vele kapcsolatos megfigyelések folyományaként kapta a nevét. Az egyatomos oxigén (mint minden naszcensz atom), annyira reaktív, hogy a természetben csak nagyon rövid ideig létezik (jelölése 'O').

 

  • reakciója fémekkel:

 

mathrm{4 Fe + 3 O_2 rightarrow 2 Fe_2O_3}

 

  • reakciója nemfémes elemekkel:

 

mathrm{C + O_2 rightarrow CO_2}

 

  • reakciója szervetlen vegyületekkel:

 

mathrm{2 SO_2 + O_2 rightleftharpoons 2 SO_3}

 

  • reakciója szerves vegyületekkel:

 

mathrm{CH_4 + 2 O_2 rightarrow CO_2 + 2 H_2O}

 

  • az ózonképződés egyenlete: (megfordítható)

 

mathrm{O_2 + O rightleftharpoons O_3}

 

Élettani szerep

 

Az oxigén nélkülözhetetlen az élethez (a biológiai oxidáció folyamatához). Az ózon fertőtlenítő hatású. A légkör felső rétegeiben ózonréteget képezve véd az UV-sugaraktól, a földfelszín közelében lévő ózon azonban mérgező.

 

Előfordulása, előállítása

 

A földkéreg súlyának fele oxigén, mind kötött, mind szabad állapotban előfordul. A földi élet elengedhetetlen feltétele, az atmoszféra 21% oxigént tartalmaz. Mennyisége a fotoszintézissel növekszik, a biológiai oxidációval csökken. Jelenléte biztosítja a földi életet, jelenléte következtében a légkörünk oxidáló légkör. 99%-ban a folyékony levegő frakcionált desztillációjával és 1%-ban a víz elektrolitikus bontásával állítják elő.

 

Az ózon a légkör felső rétegeiben keletkezik elektromos szikra és rövidhullámú sugárzás hatására. Az ózon elnyeli a káros ultraibolya (UV) sugarakat, a légkör magasabb rétegeiben ózonréteget alkot, mely napjainkban sajnos némely helyeken meglehetősen elvékonyodott (átlagos vastagsága 8 km).

 

Leggyakoribb oxigénvegyületek

 

  • hidridjei (víz és hidrogén-peroxid)
  • szerves vegyületek, pl.: alkoholok, fenolok, karbonsavak, éterek, észterek, aldehidek, ketonok
  • szervetlen savak
  • különböző oxidok (lásd lentebb)

 

Felhasználása

 

Nagy részét égőkben a befúvott levegő dúsítására használják és a metanol, valamint az acél gyártásánál is fontos a szerepe. Orvosi célokra is felhasználják. A cseppfolyós oxigén a folyékony hajtóanyagú rakétákban a tüzelőanyag elégetéséhez szükséges. Forgalomba nagynyomású, kék színű acélpalackban hozzák. Rendkívüli elővigyázatosságot igényel a palack használata a nagyfokú robbanásveszély miatt.

 

Az ózont fertőtlenítésre, fehérítésre, italok érlelésére használják

 

Naszcensz oxigén

 

A naszcensz latin szó, jelentése 'a születés pillanatában lévő'. A kémiában a keletkező, kiválás pillanatában lévő, még atomos állapotú elemekre (gázokra) használják. Az ilyen naszcensz anyagok atomos állapotuk miatt rendkívül reakcióképesek.

 

Ilyen például a hidrogén-peroxidból felszabaduló oxigén:

 

mathrm{H_2O_2 rightarrow H_2O + O}

 

Naszcensz oxigén szabadul fel az ózonból és a hidrogén-peroxidból, ezért ezek nagyon erős oxidálószerek.

 

Nevezetes oxidok

 

Searchtool right.svg Bővebben: Oxidok#A fontosabb oxidok listája

 

Vanádium-pentoxid

 

Vas(III)-oxid

 

  • Dihidrogén-oxid, víz, H2O
  • Hidrogén-peroxid, H2O2
  • Lítium-oxid, Li2O
  • Berillium-oxid, BeO
  • Szén-monoxid, CO
  • Szén-dioxid, CO2
  • Dinitrogén-oxid, kéjgáz, N2O
  • Nitrogén-monoxid, NO
  • Nitrogén-trioxid, N2O3
  • Nitrogén-dioxid, NO2
  • Nitrogén-tetroxid, N2O4
  • Nitrogén-pentoxid, N2O5
  • Nátrium-oxid, Na2O
  • Magnézium-oxid, MgO
  • Alumínium-oxid, Al2O3
  • Szilícium-dioxid, kvarc, SiO2
  • Foszfor-pentaoxid, P2O5
  • Kén-dioxid (SIV), SO2
  • Kén-trioxid (SVI), SO3
  • Kálium-oxid, K2O
  • Kálium-peroxid, K2O2
  • Kálium-szuperoxid, Kálium-dioxid, KO2
  • Kalcium-oxid, égetett mész, CaO
  • Titán-dioxid, TiO2
  • Mangán-dioxid, MnO2
  • Vas(II)-oxid, Wüstit, FeO
  • Vas(III)-oxid, vörösvasérc, Fe2O3
  • Vas(II, III)-oxid, Fe3O4
  • Vanádium-pentoxid, V2O5
  • Volfrám-trioxid, WO3

 

8 nitrogénoxigénfluor
-

O

S
 

 
 

 

 

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[He] 2s2 2p4
8
O
Periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám oxigén, O, 8
Elemi sorozat nemfémek
Csoport, periódus, mező 16, 2, p
Megjelenés színtelen
O,8.jpg
Atomtömeg 15,99903–15,99977 g/mol[1]
Elektronszerkezet [He] 2s2 2p4
Elektronok héjanként 2, 6
Electron shell 008 Oxygen - no label.svg
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot gáz
Sűrűség (0 °C, 101,325 kPa)
1,429 g/l
Hármaspont 54,36 K, 152 Pa
Olvadáspont 54,36 K
(-218,79 °C, -361,82 °F)
Forráspont 90,20 K
(-182,95 °C, -297,31 °F)
Kritikus pont 154,59 K, 5,043 MPa
OlvadáshőDelta_{fus}{H}^ominus (O2) 0,444 kJ/mol
Párolgáshő Delta_{vap}{H}^ominus (O2) 6,82 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) (O2)
29,378 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
T/K       61 73 90
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös
Oxidációs szám 2, −1; 0; +1; +2
(semleges oxid)
Elektronegativitás 3,44 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 1313,9 kJ/mol
2.: 3388,3 kJ/mol
3.: 5300,5 kJ/mol
Atomsugár 60 pm
Atomsugár (számított) 48 pm
Kovalens sugár 66±2 pm
Van der Waals-sugár 152 pm
Egyebek
Mágnesség paramágneses
Hőmérséklet-vezetési tényező (300 K) 26,58 mW/(m·K)
Hangsebesség (gáz, 27 °C) 330 m/s
CAS-szám 7782-44-7
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Az oxigén izotópjai
Izotópt.e.felezési időB.m.B.e. (MeV)B.t.
16O 99,762% O stabil 8 neutronnal
17O 0,038% O stabil 9 neutronnal
18O 0,2% O stabil 10 neutronnal